Az Országos Magyar Vadászkamara kezdeményezésére április 14-én a regisztrált vadásztanfolyam-szervezők a szervezet központjában egyeztették tapasztalataikat a vadászvizsgázás új, 2014 januárja óta érvényes szabályozásáról. A tanácskozáson képviseltette magát a Földművelésügyi Minisztérium (FM), mint jogalkotó és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), mint ellenőrző hatóság.

Az értekezletet, amelyen a regisztrált 30 tanfolyamszervezőből több mint 20-an vettek részt, Pechtol János, az OMVK főtitkára nyitotta meg. Beszédében külön köszöntötte Bajdik Pétert, az FM Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának helyettes vezetőjét, a NÉBIH-től pedig Vadász Istvánt, a Földművelésügyi Igazgatóság osztályvezetőjét és Helle Dorina vadászati szakreferenst. Emlékeztetett: a több mint egy éve hatályos rendelet több évtizedes igényeket elégített ki, és – még ha nem is helyettesíti az egykor „szűrőként” működő vadászjelöltség intézményét – szigorú követelményei révén hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben ne puskások, hanem vadászok válthassanak vadászjegyet. Ebben a legnagyobb szerepük a jogszabályoknak megfelelő oktatói gárdát összeállító, felkészítést lebonyolító tanfolyamszervezőknek van, akik egyben első kézből tudják, hogy hol finomítható tovább a rendszer – ezért is volt fontos ez az egyeztetés. A főtitkár elmondta, hogy a vizsgáztatást lebonyolító OMVK-tól az FM kérte: összesítse az eddigi tapasztalatokat az új rendszerről. Ezt megtette a vadászkamara oktatási bizottsága, valamint a megyei szervezetek titkárai – a vizsgabizottságok elnökei – szintén kifejtették álláspontjukat, ugyanakkor teljes képet csak a szervezők véleményével együtt lehet alkotni, amely alapján a szaktárca csiszolhat a rendeleten.

Miután minden jelenlévő bemutatkozott, Bíró Gabriella, az OMVK főmunkatársa néhány statisztikai adatról tájékoztatott, így egyebek mellett arról, hogy a 30 szervező összesen 95 helyszínen oktat országszerte, a gyakorlati képzéshez 68 vadászatra jogosulttal és 36 lőtérrel kötöttek szerződést. Nem igazolódtak be a gyanúk, amelyek szerint a tanfolyam kötelezővé tétele miatt kevesebben jelentkeznek majd az oktatásra, sőt: míg a 2014-ben befejezett 75 tanfolyami csoport 15 fős csoportonkénti átlaggal számolva több mint 1100 ember jelent (pedig a legtöbb szervező csak nyáron regisztrált), addig 2015 első három és fél hónapjában már 54 csoport végezte el a képzést. (A statisztikai adatokat a NÉBIH-nél Helle Dorina foglalta össze.) Bíró Gabriella az ellenőrzések tapasztalatairól is beszélt, mint a NÉBIH, az FM és az OMVK képviselőjéből álló testület tagja. Mint fogalmazott, nem találkoztak komolyabb szabályszegésekkel, gyakorta inkább konzultációba fordult át a látogatás, ami mindkét fél számára hasznos volt. Arról is beszámolt, hogy a vadászvizsga tesztkérdéseit és képanyagát tartalmazó kiadvány, amelyhez több módosítási javaslat is érkezett, szintén változni fog: az előző kiadás 4000 példánya rövidesen elfogy, és az újak már „ráncfelvarráson” esnek át a beérkezett – és a következő hetekben beérkező – észrevételeknek megfelelően.

A tanfolyamszervezők által felvetett főbb pontok, amelyek szabályozását véleményük szerint meg kellene oldani vagy változtatni:

    a tanfolyamokhoz kapcsolódó különböző dokumentumok egységesítése;
    a hiányzások pótlásának lehetősége (különösen a gyakorlati órák tekintetében, amelyek mulasztása esetén jelenleg a tanuló már nem is kaphatja meg a tanfolyam elvégzéséről szóló igazolást);
    a tananyag egységesítése;
    kötelező felkészülési idő bevezetése a tanfolyam elvégzése és a vizsga letétele között;
    a rendelet szövegében néhány terminus pontosítása;
    a vizsgadíj összegének minimálbérhez kötése;
    a tanfolyamok NÉBIH felé történő bejelentésének határideje, a bejelentési adatok tartalma;
    a gyakorlati és az elméleti vizsga lebonyolításának egységesítése;
    a vizsgák időpontjának lehetőleg a tanfolyamszervezők kéréséhez való igazítása;
    a külföldi – határon túli magyar – vadászok vizsgáztatása;
    a vadászvizsga lakóhely szerinti vagy tetszőleges helyszínen történő lebonyolítása.

Bajdik Péter a szaktárca képviseletében arról tájékoztatott, hogy számukra a törvény is előírja az utólagos hatásvizsgálatot. Mint mondta, a kérdések összetettségéből kifolyólag természetes, hogy véleménykülönbségek alakulnak ki a szervezők között, ám amíg nem születik egységes álláspont, addig a minisztérium nem tud változtatni a rendeleten. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem szerencsés, ha a jogszabályok túlrészletezettek, így olyan kérdéseket, mint például az, hogy lakóhely szerint vizsgázzanak-e a vadászjelöltek, az OMVK-nak, mint vizsgáztatónak, „házon belül” kell rendeznie. A felsorolt pontok közül a gyakorlat pótlásának lehetőségét az adott szervező későbbi csoportjának óráiba való becsatlakozásban látja. Ami a külföldiek vizsgáztatását illeti (a szervezők részéről felmerült egy egyszerűsített vizsga gondolata), ennek szabályozása bonyolult, és nem cseng össze a jogalkotó eredeti szándékával, amely Magyarország érdekeit védte. Ha valakinek nem elég a vadászati engedély, és vadászjegyet váltana ki, akkor feltehetően rendszeresen szeretne hazánkban vadászni, ez esetben viszont elvárható a nyelv, a vadászati jog és igazgatás, a magyar vadgazdálkodás sajátosságainak ismerete, amelyek a vadászjegy megszerzéséhez szükségesek. A tananyag egységesítését a szaktárca nem tartja lehetségesnek, és a tanfolyamszervezőkre bízza az oktatásnál használt könyvek és egyéb anyagok kiválasztását. Bajdik Péter végezetül kiemelte: amennyiben konszenzus születik a javasolt módosításokat illetően, az FM a következő féléves ütemtervében már benne lehet a vadászvizsga-rendelet módosítása.

Vadász István a hatóság képviseletében leszögezte: a rendelet alapvető szándéka volt, hogy elválassza a tanfolyamok szervezését és a vizsgáztatást, ezért a jövőben a két terület közötti átjárhatóság kizárt. A tendenciákról szólva megjegyezte: a regisztrált szervezők száma gyakorlatilag nem növekszik, ugyanakkor egyre több helyszínen oktatnak, tehát terjeszkednek az országban. A gyakorlati órák pótlására könnyen lehetőséget teremthet a jogszabály-módosítás. A bejelentési kötelezettség 15 napos határidejét azért határozta meg a NÉBIH, mert nekik is be kell ütemezniük az ellenőrzéseket, ezzel együtt még soha nem vont maga után szankciókat a bejelentések beküldésének csúszása. A hatóság által felvetni tervezett kérdéseket a szervezők mind felsorolták, egyet kivéve: ez a tanfolyam minimális időtartamának és a napi minimális óraszám meghatározása.

A tanácskozás végeztével Pechtol János felvetette, hogy a jövőben szükség lenne egy hasonló egyeztetésre a szerződött lőterek vezetőivel, valamint a kamara nevében ígéretet tett az elméleti vizsgáztatás módjának egységesítésére. A tanfolyamszervezők pedig elhatározták, hogy időről időre egyeztetnek a jövőben, hogy minden érintett rendszeresen visszacsatolást kaphasson a vadászvizsgára felkészítő tanfolyamokat és magát a vizsgázást érintő szabályozás működéséről.

Forrás: OMVK.hu